Vagy más szóval, amit szintén az Egyház használ: Úrjövet. Advent ideje, amikor Jézus Krisztus eljövetelére várakozunk. Második eljövetelére. Igaz, hogy ma már, kétezer évnyi várakozás után inkább lebeszélni akarnak minket erről a várakozásról. Van ebben jogosság, kétezer év mégiscsak hosszú idő – de mégis téves törekvés, bármennyi teológiai, pszichológiai érvet is sorakoztatnak fel mellette..
Az első keresztény közösségek Jézus Krisztus közeli második eljövetelében bíztak – fogalmazzunk pontosabban, ennek vágyában égtek és ezért vállalták ezért a legnagyobb megpróbáltatásokat is. Krisztussal együtt lenni, meglátni a Békekort, beteljesedni minden széppel és jóval, beteljesedni Istennel – ennél nagyobb dolgot elgondolni nem lehet. Nem véletlen, hogy a történelem során a keresztény megújulási időszakok gyakran együtt jártak a közeli Eljövetel vágyával és ígéretével. Tévedtek volna?
Korántsem, több okból.
Egyrészt, mert helyes volt a diagnózisuk: a megromlott és bűnbe merült korszakokat csak Isten kegyelme, Jézus Krisztus eljövetele tudja megmenteni és megújítani, erre semmi egyéb praktika, új gazdasági rendszer, technikai vívmányok, politikai berendezkedés nem alkalmas (bár eszközei és hordozói lehetnek a megújulásnak).
Másrészt, mert személyes és közösségi életükben ez meg is történt: Jézus Krisztussal való közösségük elmélyült, jelenléte erőteljesen megnyilvánult rajtuk. Akik látták őket – bármely történelmi korban éltek is -, azt mondták: nézzétek, valóban közöttük az Isten! (Így hitükkel és életükkel igazolták, hogy Isten valóban szavatartó…)
Ha valamitől óvni kell az embereket, az semmiképpen sem az, hogy növekedjék Isten iránti vágyuk. Amikor Jézus elmondta az idők jeleiről szóló próféciáit, egyik szándéka épp az volt, hogy ezzel is segítse követőit koruk (és minden keresztény saját kora) megértésében és az arra adott krisztusi válaszban. Amitől tehát óvni kell bárkit is, az a nem krisztusi válasz, hanem az Istentől elszakadt emberi reakció.
A helyes Várakozás oldja, a helytelen növeli a szorongásokat és félelmeket. A helyes Várakozás reményt és békét ad, a helytelen csüggedést és kapkodást. Leegyszerűsítve: a krisztusi ember Várakozik, a többiek pedig minden lehetséges módon elkerülik, hogy várakozzanak. (És valljuk be őszintén, az Egyház számtalan okos gondolatot kínál nekik e szembenézés elkerülésére. Mert a Várakozás mindig fájdalmas és gyötrelmes - ez azonban a növekedés fájdalma és gyötrődése, szemben az önigazult ember hamis biztonságával – de erről annyi szentírási ige van, hogy nem is idézem, bárki tud ilyet mondani. Elég Jézus tanítására gondolnunk…)
A mostani Adventünk akkor helyes, ha az intő jeleket – természeti és társadalmi problémákat, természetfeletti eseményeket – Krisztus eljövetelének fényében nézzük. Igen, arra vágyunk, hogy Ő eljöjjön közénk – akár a Második Eljövetellel, akár egy óriási megújulás formájában -, mert ezt a rettenetes összeomlást, ami ma sújtja világunkat, csak Isten erejével lehet visszafordítani! Igen, bűnbánatot tartunk, többet imádkozunk, gyónunk, áldozunk (időnkből, tehetségeinkből, javainkból is), mert tudjuk, hogy akár ma is számon kérhetik tőlünk az életünket! Mindezt azonban nem a szorongás és félelem motiválja, hanem a menyegzős készülődés: Jön a vőlegény, álljatok készen!
Természetesen mindig lesz, aki visszaél az Eljövetel tényével. Az ördögnek is meg vannak a maga prófétái, apostolai és tanítói. Mindig lesznek ezoterikus, hamis próféták, rémítgetők, szenzáció hajhászók – ezeket azonban ostobaságaikról előbb-utóbb fel lehet ismerni. De csak azért, mert az ördög is tud csodát tenni, még ne vágyjak Isten csodáira? Ezzel el is érné a gonosz lélek a célját…
Marana Tha, jöjj el Uram Jézus! Jöjj a te bölcsességeddel, erőddel, hozd el a bűnbánatot és a megújulást a Földre! Emeld fel a Te népedet az élet minden területén, add, hogy a gonoszság erői megtörjenek, az emberek meggyógyuljanak és az egész teremtett világ felszabaduljon a sötétség minden ereje alól!
Köszönöm Uram, hogy Te készítesz minket erre és segítesz, hogy a föld sója, a világ világossága, hegyen épült város, tartóoszlop és Menedék lehessünk az elveszettek számára!
Köszönöm, hogy eljöttél, közöttünk vagy és közöttünk is maradsz, amíg minden beteljesedik! Ámen.
Sípos (S) gyula (www.szeretetfoldje.hu)
