Nem abban az értelemben, ahogy zavaros fejű álmodozóink gondolják a pártus Jézussal és a pilisi szívcsakrával, és nem is arra gondolok, hogy vannak-e magyar teológusok (természetesen vannak magyar nyelvű teológiai műhelyek és kiadványok is), hanem abban az értelemben, hogy ha Isten szándéka szerint lettek a különböző népek, és ezeknek van hivatása és küldetése is, és akkor nekünk, magyaroknak is van, térben és időben meghatározva, amit ha megértenénk…

Én mélyen hiszek abban, hogy Istennek terve és szándéka van minden néppel, és ez a terv és szándék realizálódik is a történelemben, ámbár bűnök és megpróbáltatások között. (Ennek legnyilvánvalóbb példája a zsidó nép történelme.) Megtérésem (1990) óta foglalkoztat ez a téma, már a ’90-es években is beszéltem és írtam is erről, először ingyen osztogatott kis füzetben („Rövid írás a magyar nemzet hivatásáról és megújulásáról”), majd később több könyvben is, és missziónk egyik egyre tudatosabb céljává vált ennek a hivatásnak a feltárása és a kulturális, vallási életben való megélése. (Néhány könyvük: Magyar jelenség; Magyar örökség; Magánkinyilatkoztatások Magyarországról; Haldokló nemzet – feléledő nemzet; Isten évszázada – Magyarország átvilágítása, stb.) Szorosan ehhez kapcsolódott szentjeink (és nagy történelmi alakjaink) életének megismertetése és tiszteletének előmozdítása, hiszen az ő életükben visszatükröződik valami abból, amit Isten elgondolt népünkről. Ezért írtunk és jelentettünk meg könyveket többek között Szent István királyról, Csépe Kláráról (Hasznos-Fallóskút), a stigmatizált Galgóczy Erzsébetről és Kindelmanné Erzsébet asszonyról (Szeretetláng) és történelmük más alakjairól is.
Mivel pedig nem csak beszélni és írni akartunk, hanem más módokon is cselekedni, ezért szervezünk missziós programokat, közösségi alkalmakat, csoportokat, így lett kápolnánk és közösségi házunk, szem előtt tartva egyrészt még a környezetvédő múltamból hozott igazságot – „gondolkodj globálisan, cselekedj helyben -, másrészt Isten ígéretét: aki a kicsiben hű, az a nagyban is hű… (Ennek összefoglalása a Szeretet földje víziója is.)
Nem mondhatom, hogy nagy eredményt értünk el, vagy hogy egyáltalán sikerült meggyökereztetnünk az emberekben, hogy népünknek és hazánknak történelmi hivatása és küldetése van, és az is biztos, hogy csinálhattuk volna jobban is. (Én például évek óta ábrándozom arról, hogy a hivatásunkkal kapcsolatos felismeréseket összefoglalom egy nagy könyvben, de ez egyelőre csak álom. Eszembe jut szegény Karinthy Frigyes – nem összemérve természetesen a tehetségünket, ő óriás ott, ahol én törpe -, aki szintén mindig készült a nagy mű megírására, de sohase volt rá ideje…) Addig is ide idézem a legelső tanulmány utolsó bekezdését az imával:
„A magyar nemzet hivatása ma is az, hogy békességszerző és békesség-hordozó legyen, példájául egész Európának. Kiválasztott arra, hogy újra ellenálljon a bűnnek és harcoljon annak terjedése ellen – bárki vagy bármi hordozza is azt. Egy összeomló és acsarkodó közegben kell a bizalom útját járnia. Ha megteszi, Isten “nagy lelkeket”, prófétákat és apostolokat, művészeket és tudósokat támaszt belőle, hogy életükkel megtermékenyítsék és megsegítsék a világot. Olyan rendezett államforma, virágzó közösségi – gazdasági és kulturális - élet alakul ki, amely mintaként szolgál a világ többi népének is. Magyarország valóban a Szeretet földje lesz - ha hallgat az Úr szavára...
Mennyei Atyánk, aki hatalmas és erős Isten vagy, és mégis kitartasz a velünk, gyarló emberekkel kötött szövetséged mellett, irgalmaddal borítsd be népünket. Hozzád kiáltunk most Magyarország megújulásáért az angyalokkal és szentekkel együtt! Kérünk, szabadíts meg minket a gonosz lelkek minden cselvetésétől! Bocsáss meg nekünk minden káromlást, paráznaságot és gyilkosságot, bocsásd meg a szegények és elesettek elnyomását és megvetését, ne ródd fel többé bűneinket! Küldd el Szent Lelkedet, amelyet Fiad, Jézus Krisztus megígért nekünk, hogy általa megértsük terveidet és megvalósítsuk azokat. Add meg a helyes bűnbánat és megújulás kegyelmét, adj erőt és bátorságot a bűntől való elforduláshoz és a jó megtevéséhez! Hadd ámuljanak a népek, látván nagy kegyelmeidet, amelyeket kiárasztasz reánk! Tebenned bízunk, Uram, és a Te irgalmadban, amellyel felénk fordulsz. Köszönjük, hogy meghallgattad imáinkat. Ámen.”

Sípos (S) Gyula (Nézd meg naponta frissülő honlapunkat is: www.szeretetfoldje.hu)