„Van egy álmom” – így kezdte híressé vált beszédét Martin Luther King tiszteletes, az amerikai polgárjogi mozgalom egyik vezetője. Ebben a beszédében egy faji megkülönböztetés nélküli Amerikáról beszélt, ahol az emberek bőrszíne nem akadály a szeretetben és együttélésben. Ahol minden ember egyenlő jogokkal és kötelességekkel élhet.
Martin Luther Kinggel egy gyilkos merénylő golyója végzett, de álma valóra vált. King ugyanis nem álmodozó volt, hanem hívő. Istentől kapott „álmára” mint valóságra tekintett, ahogy a Szentírás tanítja: a hit pedig a nem látott, de reménylett dolgok valósága, a nem látott dolgokról való meggyőződés. „Ábrahám hitt az Úrnak, és ez tulajdoníttatik néki igazságul, valóságul.”
Nekünk is van egy álmunk. Többes számban írom, mert remélem, hogy mások is magukévá tették-teszik ezt a hitbeli látást. Az az álmunk, hogy hazánk és az egész Kárpát-medence a Szeretet földje lehet, ahol az emberek kiengesztelődnek Istennel és egymással, az egész teremtett világgal.
Nem ma kezdtem el dédelgetni ezt az álmot, és megélhettünk már néhány szép dolgot. Ilyen volt a Szeretetláng-kápolna felépülése és a Szeretetláng mozgalom megújulása, az angliai, karizmatikus lelkiségű Isteni Szeretet Közösség ideérkezése és munkája, vagy épp az egyéves zsinati folyamat után a helyi egyházközségi Zsinat lezajlása. Mélységesen hiszem, hogy ez része az „álomnak”.
Hiszem, hogy a kiengesztelődés Istennel felszabadítja az emberben rejtőző kreatív életet, amely megmutatkozhat Isten országában. Ennek elősegítésére szervezünk lelki napokat, ennek támogatására adjuk ki könyveinket, ingyenes újságjainkat, tartjuk fenn honlapunkat. Ezt éljük meg személyes és közösségi szinten, ez „tárgyiasul” a kiállításokon, írásokban, képekben, zenékben és könyveinkben.
Igen, Isten népe kezdi felfedezni azt a lelki hatalmat, amit Jézusban elnyert. Felismeri lelki fegyvereit, első lépésként a hatékony imát. Ezért szervezünk ima összejöveteleket, gyógyító összejöveteleket és missziós utakat, Nemzeti Imanapot…
Minél többen ragadják meg hitben ezt az álmot, a Szeretet Földje vízióját, az annál valóságosabbá válik. Persze olykor nem könnyű hinni ebben, mintha épp nem ebbe az irányba haladnánk… - ez azonban hamis látás, amely enged a felszínes tapasztalatnak. Mi azonban nem a külső tényeknek vetjük alá Istentől kapott álmunkat, hanem épp fordítva. Ez nem azt jelenti, hogy letagadjuk a valóságot, ami körülöttünk van. Aki keresztény, az még nem bolond is egyben, sőt reálisabban lát, mint a hitetlen. Csak tudja, hiszi, hogy amit Isten kijelent, az valóságosabb – még ha semmi jele sem látszik -, mint a világ minden tapasztalata. Éppen ezért Isten kijelentései mentén mozog és ehhez igazítja életét. Ez a mustármagnyi hit, amelyből hatalmas fává nő az igazság. Ez a kovász, amely isteni életté keleszti ezt a kesze-kusza létezést körülöttünk.
A Szeretet földje – valóság! Annál igazabb és valóságosabb, minél inkább így élünk. Kiengesztelődve és békében Istennel, ember-társainkkal és az egész világgal. Hiszem, hogy akik ezt az életet választják, azok körül „megújul az egész Föld színe”. Lehet, hogy először csak a családban. Aztán a közösségben. A faluban, városban. Aztán az országban. És az egész világon…
Ezt a szöveget 2007-ben írtam a „Haldokló nemzet – feléledő nemzet”című könyv befejezéseként. Ha az azóta eltelt több, mint öt évet nézem és felteszem a kérdést, haladtunk-e előre valamennyit, akkor minden belső bizonytalankodás, időnkénti kicsinyhitűség és ellankadás mellett (de nem az összegzés szándékával) azt írhatom, hogy igen. Szolgálatunk kiterjedtebb mint akkor és még most is folyamatosan új területekre nyitunk kaput. Láttuk emberek megtérését, növekedését, néhányan már saját új feladatokat vállaltak és így dolgoznak egyházközségük és az emberek javára…
Persze mindig van hová előre menni. Ha most a konkrét, „rövid távú” álmaimat kellene leírni, az is hosszú lista lenne: közösségi ház és kápolna építése, könyvek kiadása, kiállítások, „Szent István országáért” imahadjárat és „Jerikó” Magyarországért, még több missziós alkalom, még több gyógyulás és megtérés, még több alkotó és alkotás, még több hely, ahová rendszeresen elmehetünk… és persze egy új számítógép (mert amin dolgozok az nagyon elavult), új honlap, több adomány, hogy ki tudjuk fizetni a számláinkat, több ember, több ima…
De az álom ugyanaz: Hogy hazánk és a Kárpát-medence a Szeretet földje legyen, kegyelmi kehely és Menedék minden jóakaratú ember számára.
Martin Luther King álma legalábbis részben megvalósult. Akkor a miénk is megvalósulhat… J
Ehhez szeretném kérni további segítségeteket és imáitokat, viszont imával és szeretettel:
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
