Szeretet földje - a honlap blogja

Jó érzéssel hallgattam a beszédben a szép mondatokat hazánkról… mégis tennék néhány megjegyzést, nehogy úgy járjunk, mint a kopaszodó ember, aki maradék haját ráfésüli a kopasz foltra és azt hiszi, ő ugyan látja a tükörben, de a többiek nem veszik észre. Pedig dehogynem!
Elhangzott, hogy csökken a halálozás, nő a házasságok és a megszületett gyermekek száma és csökken az abortusz. Ennek oka pedig a családokat segítő kedvezmények, amelyek tovább is nőnek majd. Igen, van ebben igazság, nagyon köszönjük! Mindazonáltal nézzük meg kicsit közelebbről ezt a dolgot!
Tudjuk jól (legalább a statisztikai felmérésekből), hogy minél tehetősebb valaki, általában annál kevesebb gyereket vállal – és fordítva: bármily különösnek tűnik, a szegényebb családoknál magasabb a gyereklétszám. Épp azoknál, akik az adókedvezményekkel nem, vagy alig tudnak élni – nincs miből leírni -, és inkább kárvallottai a családtámogatási rendszer átalakításának (csak 18 éves korig van támogatás, csökken annak összege, stb.). Kik vállalnak több gyermeket? A szegények – cigányok és magyarok -, illetve, a keresztények (szegényebbek és gazdagabbak egyaránt). És ezek közös halmaza.
A keresztények. Tudom, nehéz a sivár, ám szakszerűnek tűnő tények mellé ilyen misztikus dolgot bevonni, de a kegyelem nélkül vajon elegendő magyarázatot találunk sikereinkre?
Jogszabályi szinten elvileg valamivel nehezebb gyerekgyilkosságot (abortuszt) elkövetni, mint régebben. Valójában azonban ugyanolyan könnyedén elvégezhető, a kórházak szülészetei még mindig mészárszékek (is) és többszörös tapasztalatom, hogy az orvosok még mindig az abortuszt ajánlják az „átlagostól eltérő” magzatok anyukáinak. Ez e legegyszerűbb pénzkereset, naponta több is elvégezhető (és közben micsoda gonoszság)! Ráadásul melyik magzatra lehet elmondani, hogy pont „átlagos”? Hiszen mindegyik eltérhet valamiben. Az általam az utóbbi egy évben hallott mindhárom esetnél, ahol a – keresztény – anyuka elutasította az abortuszt, végül egészséges kisbaba született. De milyen stressz és szorongás kísérheti ilyenkor az áldott állapotot, aminek örömteli várakozásnak kellene lennie!
Polgári Magyarország, mondhatom! És mégis csökken az abortuszok száma – vajon miért? A keresztények imái, hite és reménye miatt…
Gazdasági növekedés és csökkenő infláció - nagyszerű dolog. Igaz, a nemzetközi környezet is kedvező, mindenütt alacsony az infláció és rengeteg pénzt pumpálnak a gazdaságokba, a növekedés reményében. Igaz, hogy a keleti nyitás sem sikertörténet (egyelőre legalábbis). Igaz, hogy a hitelezés (és a beruházások) még mindig nem indultak be. Akkor miért mégis?
Csökken a munkanélküliség? Nagyszerű dolog. Ha csak közmunka, akkor is, személyes tapasztalatom, hogy milyen tartást tud adni egy évek óta munkanélküli embernek, ha végre dolgozhat és bért kap érte. De az is igaz, hogy milyen szégyenletes helyzetbe tudják hozni a közmunkásokat a munkáltatók. És az is, hogyan élnek vissza, dolgoztatnak nyolcórás, esetleg egyetemi diplomát igénylő munkakörökben diplomásokat közmunkásként, közmunkás bérét. Nyilvánvaló, a közmunka csak időleges hiánypótlás és nem stabil munkahely. Ehhez még tegyük hozzá, a fiatalok, az első munkavállalók körében kiugróan magas a munkanélküliség aránya – és mégis nőtt a házasságok és gyermekvállalások száma. Miért? Mert a keresztények imádkoznak, családokban élnek, imáik, életpéldájuk és a kegyelem megtartja a többieket is…
Miniszterelnökünk egy helyen azt nyilatkozta, nála fociszeretőbb már csak a lengyel miniszterelnök, aki tízezer kis focipálya megépítését, felújítását finanszírozta kormányával az elmúlt években. Úgy érzem, ez szimbolikus – és én inkább szeretnék tízezer kis pályát, mint néhány nagy stadiont. Az mintha egy polgáribb megoldás lenne…
Kereszténydemokrata politikáról beszél a miniszterelnökünk és én sóvárogva várom, hogy ezt megláthassam. A boltok vasárnapi zárva tartása ennek apró nyitánya lehetne, ami legalább a kiszolgáltatott dolgozók egy részét kimenti a vasárnapi bérrabszolgaságból. Ha ezért támadják a kormányt, az nem baj – és milyen szomorú, hogy a kereszténydemokratákról inkább Tömjén Zsóti fehér lovas produkciója vagy vadászkalandjai, esetleg főminisztereink egyéb urizálásai jutnak az emberek eszébe.
Van miért imádkozni! Meggyőződésem, hogy Isten kegyelmei nélkül ezek a féleredmények se lennének. Egyelőre csak Isten keze billenti a mérleget a jó irányba. Még semmi sem stabil, semmi sem kellően megalapozott és több a kirakat, mint a valóság. Több a gyűlölet és viszály, mint a megértés és összefogás. Még mindig a lejtőn vagyunk és leginkább a keresztények imái fékezik a csúszást.
A hazugságok és féligazságok tovább nyomnak minket. Mert nem elég azt mondani, hogy a liberálisok ne vádoljanak minket korrupcióval, miközben alig él ma ember hazánkban, akinek ne lennének ismeretei és tapasztalatai (!) a hazánkat átszövő erőteljes uram-bátyám korrupcióról! Nem elég a maradék hajunkat kopasz fejünk tetejére simogatni, mert hajunk egyre kevesebb, a világosság egyre nagyobb… (Igaz, Rákosi elvtárs is kopasz volt, aztán milyen jól állt neki! Már ameddig…)
Kopaszságunk eltüntetésére az egyetlen valódi hajnövesztő módszer a megtérés Isten tanácsaihoz és a jó lelkiismeretből fakadó tettekhez…
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)