Múlt héten három napig Badacsonytomajon nyaraltunk a feleségemmel. Kint ültünk a víz szélén, ragyogó napsütésben, amikor megjelent az égen egy nagy szivárvány, és a túlsó parton lévő két dombig - egészen pontosan a két szorosan egymás mellett lévő domb közé – ért. Megnéztük a térképen, és az egyik dombot Sipos-hegynek hívják… A szivárvány Isten békéje és szövetsége jele – naná, hogy rögtön magamra vettem!
Na jó, nyilván nem volt olyan reveláció, mint megtérésem idején, hogy Isten van és személyesen szeret engem, volt az örömömben egy kis „tudom én azt”, és „szegény Jézus, mire mentél velem” is, de azért mégiscsak személyes üzenetként éltem meg. Lehet ezt így, szabad ezt így?
Az ilyen Istentől jövő személyes megszólítás lehet olyan, mint a szivárvány: valóságos és mégis megfoghatatlan. Híd, de nem tudsz rámenni, nem tudsz egyik vagy másik végéhez állni és nem tudsz átmenni alatta. És mégis látod, tudod, és örülhetsz neki!
Mit látsz? A nép csak egy halott kislányt, de Jézus az Életet és így életbe hívta a halottat. Mi talán csak egy haldokló világot, de Isten a megújulást, a gyógyulást és szabadulást és a gonosz lélek bukását.
A szivárvány úgy keletkezik, hogy a vízcseppeken áttűző fény polarizálódik és kiadja a színskálát. Isten szentjei is ilyenek. Isten Fénye áttűz rajtuk, és rajtuk keresztül megmutatja egész gazdagságát. Az egyiknél talán a piros szín erősebb, a másiknál a kék… és nálunk?
Isten békét hirdet és szövetséget köt Noéval, minden emberre kiterjedően, és ennek jeleként szivárványt helyez az égbe. Aztán szövetséget köt Ábrahámmal – nézz fel az égre! -, és megígéri, hogy utódában áldást nyer a föld minden népe. Aztán Mózessel is szövetséget köt és Törvényt ad a népnek. Jézus Krisztusban pedig újra örök és megmásíthatatlan szeretet-szövetségre lép – önmagát feláldozva! - minden emberrel.
Isten megszólított és szövetséget kötött velem és veled is. Szövetségben vagy és én is szövetségben vagyok a Mindenség Urával! Felfoghatatlan, megmérhetetlen, olyan, mint a szivárvány! Nincs eleje és vége, de látom és benne élek: lehetetlen és lehetséges. „Minden lehetséges annak, aki hisz!”
A Szeretet titkai című könyvben egykor ezt írtam: „Noé éveken át csak vágta a fát. Kinevették. Aztán kimérte és felvágta. Újra kinevették. Felnőtt egy egész generáció, aki nevetett a habókos öregen meg a pipogya fiain, akik értelmetlen munkába ölték a vagyonukat, tehetségüket.
Aztán a hajó lassan formát öltött a pusztaság közepén. És még jobban kinevették őket. Látványosságként mutogatták. Megvetették és kigúnyolták, ha kérni mert tőlük valamit.
És még az állataikat se adták oda, hogy a nyitott kapun át bevigye azokat a bárkába.
Aztán bezárult az ajtó és eleredt az eső…”
Így van ez.
És ezt is írtam, ugyanabban a könyvben: „Az Új Szövetség részeként az ember lehetőséget kapott arra, hogy Isten munkatársaként részt vegyen az élet újjáalkotásában. Ennek legnyilvánvalóbb esete az, amikor valaki visszafordul, megtér Istenhez. Ilyenkor valóban a halálból élet lesz, a lélek megelevenedik és az egész személyiség elindul(hat) a gyógyulás útján. Sőt, ez az újjászületés nélkülözhetetlen eleme a Szövetségnek. „Jézus azt felelte neki: Bizony, bizony, mondom neked: aki nem születik újjá, az nem láthatja meg az Isten országát.” (Jn 3.3) Péter apostol pedig így ír a hívőkről: „Nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, az Isten élő és örök szava által.” (1Pét. 1, 13)
Ezt az „örök szót” pedig emberek közvetítették, emberek mondták ki Isten munkatársaként. A Jelenések könyve az újjáteremtő munkát az emberek között lakozó Istennek tulajdonítja: „Akkor hallottam, hogy a trón felől megszólal egy hangos szózat, ezt mondva: „Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni és ők az Ő népe lesznek, és maga az Isten lesz velük. Letöröl szemükről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem fáradtság, mert az elsők elmúltak.” Akkor a trónon ülő megszólalt: „Íme, újjáteremtek mindent!” Majd hozzám fordult: „Írd fel: ezek a szavak hitelesek és igazak.” (Jel 21.3-5)
A „Szeretet titkai”-könyv több, mint tíz éve jelent meg. Én pedig azóta is megtapasztalom, hogy Isten szövetsége élő és ható, összeköti az eget és a földet, Istent és az embert. Megszólít és választ vár…
A mi válaszunk pedig csak ez lehet: „Itt vagyok Uram, küldj engem!”
Sípos (S) Gyula (www.szeretetfoldje.hu)
